A szőlőművelés technológiájában jártas kutatók szerint egy évtizeden belül megvalósíthatóvá válik az az elképzelés, hogy a szőlőtermelő a monitor előtt ülve, vagy okostelefonjáról, tabletjéről művelje szőlőjét. A mezőgazdaság új kihívása a megfelelő munkaerő biztosítása az ültetvényekben az erre irányuló kutatások csak gyorsítja.

A  pilóta nélküli repülő drónok, önvezető traktorok, valós idejű nyomonkövetéssel vezérelt robotok segítségével lehetne megvalósítani az „érintés nélküli” szőlőművelést. A szűkösen és egyre drágábban elérhető munkaerő egyre jobban növeli a gépek beállításának gazdaságos lehetőségeit. Miközben a szőlőtermelők is világszerte egyre többet beszélnek arról, hogy az egyes műveletek a szőlőültetvényeken hogyan gépesíthetők, addig azt is hangsúlyozzák, hogy nincs univerzális megoldás, amely minden ültetvényre alkalmazható lenne.

Ma már világszerte probléma, hogy a szőlőültetvényektől távoli területekről, vagy éppen más országokból lehet csak a megfelelő munkaerőhöz hozzájutni. Az egyre öregebbé váló munkaerő pótlása csak súlyosbítja a helyzetet. A kérdést a migrációról folytatott vita világszerte csak tovább bonyolítja. Mialatt a munkaerő egyre nehezebben elérhető, a még mezőgazdaságban dolgozni szándékozók bérigénye úgy nő. A szőlőültetvény tulajdonosoknak ráadásul a kampányidőszakokban a többi mezőgazdasági ágazattal is versenyre kell kelniük a munkaerőért.

Nem véletlen, hogy egyre nagyobb teret nyer a magasművelés elterjedése, amely alkalmasabb a gépi szürethez. A javuló minőségi fejlesztések következtében akár 5 tonna szőlő is szüretelhető egyetlen óra alatt levélmentesen, de a mennyiséget a termelői igények alapján tovább szeretnék növelni.

A szakértők egyre inkább azon gondolkoznak, hogy nem olyan gépek fejlesztésére kell az erőforrásokat felhasználni, amely meglévő művelésmódhoz igazodik. Teljesen új rendszerben kell gondolkodni, ahol az ültetvény kialakítása és az alkalmazott gépek együttesen lesznek képesek a teljes mechanikai művelésre. Ehhez teljesen új művelésmódokat kell majd kifejleszteni, mert a ma széles körben ismert művelésmódokat az emberi kézhez és testmagassághoz alakították ki.

Magyarországon is már végeztek kísérletet a teljesen gépesíthető metszéssel kapcsolatban. Babó Tivadar 50 éve kísérletezik az ágaskordon művelésmód kialakításával kapcsolatban, ahol a metszést gépek által végezhető dörzsölés helyettesíti. Kísérletei alapján a Soproni borvidék mellett Californiában is létesültek ilyen ültetvények.